Kellemes idővel, jó programokkal várta a vendégeket a Falunap

Már a kampány is koordináltan, szervezetten zajlott, a programelemek nyomtatott felhívásain túl augusztus közepétől markáns online promóció kísérte a sorrendben huszonkettedik eseményt. Ezt a környező települések programjai (falunap, repülőnap, főzőverseny, szüreti mulatság, stb.) is indokolttá tették.

Mindenki igyekezett a legjobbat kihozni a rábízott feladatokból, így – bár a közönségszám kissé elmaradt a megszokottól – tartalmas és változatos programsorozat állt össze, amelyből minden korosztály találhatott kedvére valót. Hogy ez mennyire sikerült, arról a vélemények gyorsan bejárták a falut. Itt és most fejezetekben idézzük fel a nap jellegzetes mozzanatait.

A REGGELI hívogatásra 6 fogat érkezett Ruzsáról, Öttömösről és Zákányszékről, a Halas Táncegyüttes tagjai és zeneszó ébresztette a falut. A borongós idő elszállt, ahogy a nap egyre feljebb kúszott az égen. A felvonulás a Polgármesteri Hivatal előtt ért véget, ahol a népviseletbe öltözött fiúk és lányok ropták a táncot a gyülekező vendégek legnagyobb örömére.
A kakas szépségverseny helyszíne már a hívogatás előtt hangos volt, szép számmal érkeztek a bemutatóra a tarajosok. Fehér, tarka, fekete – kisebb és nagyobb kakasok kerültek a sorszámozott ketrecekbe.
Folyamatosan gyűltek a szavazatok, sokan kíváncsiak voltak erre a kiállításra. Őszinte volt a csodálat némely ketrecnél, hogy milyen nagyra is meg tudnak nőni a baromfiudvar királyai!
A főzők közelebb kerültek a közönséghez. A rendezvénysátor melletti parkolóban és a kirakodó árusokkal szemben kaptak helyet a főző csapatok, amelyek egyre népesebb szurkoló táborral érkeznek és kiveszik a részüket a versenyművek elfogyasztásából is. Jól bevált szokás szerint a déli harangszó volt a jel, hogy várja a zsűri a kóstolókat. Kaptak is, szám szerint huszonegyet. Számoltak, pontoztak, újra kóstoltak. Varga Ferenc, Nagyapáti Károly és Csíkos István a hagyományos ízeket kereste, de méltányolták az újításokat, eltérő ízvilágokat is. A vendéglátós véna mindegyikükben ott van és rögtön kiderült, ha finom a pörkölt és csak a merőkanál kapott el zsírosabb szaftot. Ami szerintük nem szerencsés, de nem is hiba. A pörkölt attól még lehet kifogástalan.

Kiállítások ebben az évben is voltak, nem volt belőlük hiány. A Bortéren - a község legfiatalabb terén - a szőlővel, a borral kapcsolatos dolgok kaptak helyet és préselés,  mustkóstolás is színesítette a falunapi programot.
A legérdekesebbnek a könyvtár értékőrző kiállítása bizonyult, amely múlt század eleji hangulatot kölcsönzött a helyiségnek. Ugyanitt rajzos kiállítás is volt, az Óvodák Kistérségi Egyesülete minden évben meghirdeti a tagóvodái között a vers-, mesemondó és rajzversenyt. Tizenegy település óvodásai versengenek ebből az alkalomból - Pusztamérgesre a rajzos pályázatok érkeztek.
A templomban nem mindennapi program bővítette a kínálatot: a Nagyboldogasszony templom építésének, korszerűsítésének állomásait mutatta be az a film, amelyet Balla Vince nyugalmazott iskolaigazgató állított össze. Az alapos és igényes kutatómunka egy figyelemre méltó kordokumentumot eredményezett, amelyhez kiállítás is társult. Negyela Zoltán plébános a templomokról, mint szent helyekről, a kereszténység kialakulásáról és szertartásairól tartott előadást, amely szintén sok érdekességgel szolgált. Nem bánták meg, akik beiktatták a nap megtekintésre érdemes mozzanatai közé! Ez a program része volt az országos hatókörű, kulturális örökségünket bemutató rendezvénysorozatnak.
A megnyitó még viszonylag szerény számú résztvevő jelenléte mellett zajlott. A főzők a vendégek és a zsűritagok egyöntetű biztatása mellett végezhették a munkájukat. B. Nagy László országgyűlési képviselő kedvenc étekként tartja számon a kakaspörköltet, mindig szívesen érkezik a rendezvényre. Ez alkalommal azonban hivatalos feladata is volt: felavatta a felújított Szent István utcai járdaszakaszt, amelyet azon nyomban kipróbáltak a Polgármesteri Hivatalba menet.
A Művelődési Ház galériává és rétesházzá alakult – az előtérben gasztronómiai, míg a nagyteremben vizuális élmény várta a betérőket. A friss tészta és a sütemény illaton átvágva Vas Ágnes festő kiállítását tekinthették meg vendégeink. Itt kaptak helyet a - főként kakasos témájú – rajzversenyre érkezett munkák is; a jelen és a jövendő művészet találkozott.
A falu kemencéje szinte egész nap üzemelt. Látványpékséggé változott a Művelődési Ház udvarának félreeső (de útba igazító táblákkal kellőképpen ellátott) része, ahol kelt a tészta és sült a kalács, üres is, töltelékes is. Mindig volt, aki kóstolni szeretett volna és igencsak ki kellett számolni, hogy mikor nyílik a kemence ajtaja, mert lépten-nyomon elfogyott a portéka. Vásárlás kizárva, mindent a szemnek és helyben a gyomornak, elvitelre csak ami a tenyérben elfér…
A színpad előtt lassan gyülekeztek az emberek. Vendégmarasztaló volt a büfésátor, Kiss Gábor és Lajkó Róbert húzták a talpalávalót. 
Hosszú volt a sor a pörkölt osztásnál, de sok a dolgos kéz, hamar teltek a tányérok. A zsűrizés jobbára csak a versenyzőknek érdekes, az igazi program itt volt, kakaspörkölt ebéd és a nótaszó. 21 pörköltet kapott idén a zsűri, vegyes volt a felhozatal, ebben sosem változik a verseny. Vannak visszatérő főzők, versenybe szálltak a tűzoltók szerbiai testvér-egyesületének tagjai és kiskunhalasi csapatot is üdvözölhettünk visszatérőként.
Az ovisok műsora nagy sikert aratott. Így van ez, ha a műsor első pillanatától kezdve nagy átéléssel és teljes erőbedobással játszanak az apró fellépők. Az őket követő Halas Táncegyüttes műsorába itt-ott a színpad is beleremegett, de a néptánc is olyan, mint sok más elfoglaltság: csak szívvel-lélekkel lehet színvonalasan művelni…
A Tihanyi-Tóth Vándorszínpad műsorára – értelemszerűen – a gyermekrajz verseny eredményhirdetése után került sor, ami a színpad elé gyűjtötte a gyerkőcöket, akik egyébként többnyire a templom mögötti ugrálóvárnál tartózkodtak.
A mesejáték színes díszletei és jelmezei valamint a fordulatos és fondorlatos cselekmény önfeledt pillanatokat sem nélkülözött. Nem véletlenül táboroztak a gyerekek a büfésátor mögötti ugrálóvárnál: ide települt a „Bohóckodjunk!” játszóház is, amely arcfestéssel, csillám-tetoválással, lufi hajtogató bohóccal, népi játékokkal és kreatív játszóházzal várta a gyerkőcöket. Az eldugottság nem volt ötletszerű; a park azon része volt a forgatagtól félreeső, mégis közeli terület. A kezdeti nyugalom nem tartott soká, a gyerekek könnyen felfedezték a helyet és onnantól nem volt megállás, sort kellett álnni (pontosabban ülni) az arcfeső és a tetováló segítőknél is!
Az Őszikék Nyugdíjas Klub kabaré jelenete is mosolyra fakasztotta a közönséget. A klub tagjait nem a reflektorfény, hanem a nevetve szórakoztatás csalta színpadra. A rendkívül muzikális elítélt - slágerekkel tarkított - vallomása után a Happy Jumpers ugrókötelesei produkáltak olyat, amit ugrókötéllel szinte nem is lehet. Ketten-hárman egyszerre ugrották át a gyorsan forgó köteleket… aztán fekvőtámaszban is… végül kézenállásból. Na, ezt odahaza kipróbálni se érdemes. Hogy sikerük volt-e!? Mégis, mit tippelnek?

A fészek Színjátszó Egyesület sok éves múltra visszatekintő csoport, 2004 óta működik, tevékeny és termékeny évadokat tudhatnak maguk mögött. Tavaly tartották jubileumi, századik előadásukat. Mintegy 30 művet állítottak színpadra eddig, hitvallásuk, hogy csak vidám darabokat tűznek műsorra, mert szeretik, ha a nézők elfeledik a napi gondjaikat és önfeledten nevetnek az előadás alatt. A fesztivál közönsége a „Komámasszony kakasa” című darabot láthatta  a kiskunmajsai társulattól.
Aradi Tibor és Varga Ferenc József a humorban nem ismeri a tréfát. Lakodalmas zenében éppúgy otthonosan mozognak, mint a táncdalfesztivál slágerei között. Állításuk szerint nem kedvencük Bunyós Pityu, ezért Demjén Ferenc és Pápai Joci ismert zenéit is új köntösbe öltöztették. Fergeteges sikert arattak és az utolsó pillanatig a színpadon maradtak, dacolva az arcukba sodort falevelekkel.  Nekik a tapsviharból csak a vihar jutott. Mint mindenkinek.
Ez nem volt bekalkulálva. Futott, ki merre látott - csak a gondviselésnek volt köszönhető, hogy a templom szélárnyékában menedéket keresők fejére nem sodort cserepet a szél! Amilyen hirtelen jött, olyan gyorsan el is vonult. Hagyott egy negyed órás áramszünetet, hogy biztos legyen a hatás és élénk az emlékezet.
A kakas szépségverseny eredményhirdetés és tombola fődíj sorsolás már rendben lefutott.
A tombolanyeremények mellett a fődíj sorsoláson való részvételre jogosító szelvények is szép számmal voltak a nagy kalapban. Nem maradt a sorsolók nyakán a fődíj, a szárítógép valahol Kiskunhalas környékén teljesítheti feladatát, a nyertesnek ugyanis – saját elmondása szerint -  már van egy hasonló masinája.
Nagy Feró és a Beatrice színpadra lépése előtt kitettek magukért a technikusok, hogy a „nemzet csótánya” olyan koncertet adhasson, ami némiképp feledteti a be nem kalkulált förgeteget. Akár az István a király, akár nagylemezeik slágereit adták elő, az ugyanolyan jól szólt, mint Cipő (Republic) dala: repült a bálna és megidéztük, milyenek (voltak) azok a boldog szép napok. Kiváló hangulat alakult ki a színpad előtt és a ráadásért se kellett sokat tapsolni, mert elég meggyőző volt a közönség.

Tűzijáték nélkül nincs falunap. Már nem kuriózum, de ez úgy hozzánőtt a rendezvényhez, mint sarkantyú a kakashoz. Elrontani se lehet, mert a színes rakéták látványa és a hangos robbanás valahogy még annak is jólesik, aki egyébként nem szereti a fülsértő hanghatásokat. Zenei aláfestésnek a Despacito szólt, amit szeretni vagy gyűlölni ugyan lehet, de megkerülni és nem hallani aligha.
Utcabál hajnalig – ahogy a program ígérte, és tényleg nem sokon múlott, hogy a kitartó vendégekre virradjon a vasárnapi reggel. Többen is elégedetten nyilatkoztak a Repeta Zenekarról, akik a szokásokhoz híven sokat játszottak és keveset pihentek, hogy a hangulat végig jó maradjon.
Akik nem repetáztak eleget, azok majd a huszonharmadik fesztiválon tehetik meg… jövőre.

• hagyomány
• bor
• szőlő
• önkormányzat
• program,
• műsor,
• ebéd,
• gasztronómia