Közelgő események

Események nem találhatóak

ADÓügyek 

SZOCIÁLIS

IGAZGATÁS

EGYÉB
nyomtatvány

E-ügyintézés

kötöttség nélkül időpont foglalás vagy beadhatja nyomtatványait otthonról

Pályázataink 
összefoglaló
Közbeszerzés 
dokumentáció
Statisztikák 
jelentések

Fotógaléria

Események, rendezvények, amit szívesen visszanézünk

Minden napra jutott rendezvény

Egy hetes programsorozattal ünnepelte Pusztamérges a közigazgatásának 110 éves jubileumát. Dr. Papp Sándor polgármester is ötletgazdája volt annak a kezdeményezésnek, hogy ezen a jeles ünnepen - a lehetőségek biztosította kereteken belül - minden olyan területen és közösségben, ami meghatározza vagy valaha meghatározta Pusztamérgest, történjen valami, legyen az akár kiállítás, vetélkedő, kötetlen beszélgetés... a lényeg, hogy rólunk szóljon.

Ezen elvek mentén állt össze az a rendezvénysorozat, amelynek első állomása november 26-án hétfőn volt a Községi Könyvtárban: Vas Sándor amatőr festő és a régiségek lelkes gyűjtője beszélgetett hobbijáról - ha nevezhetjük így azt a professzionális tudást, amelyet az évek során elsajátított. Aligha nevezhetjük amatőrnek azt az embert, aki 1970 óta ismeri Pusztamérgest, elkészült alkotásainak száma (amire ő maga is azt mondja, hogy kész van) már 100 feletti és számos díjat tudhat magáénak a különböző kiállításokról, zsűrizésekről. Vas Sándor elsősorban a dél-alföldi kiállítások vendége: Hódmezővásárhely, Mórahalom, Szeged... a XII. Tisza Vidéki Amatőr Alkotók Tárlatáról a képzőművészet kategória I. díjával térhetett haza.
Mentorának, példaképének a jó barátjává vált Kádár Józsefet (vagy ahogyan a világhír jegyzi: Joseph Kadar) tartja, de a pusztamérgesi iskolában tanító Nagy Lajos tanár úrtól is sokat tanult. Nem egyszerű mesterség a festészet, néha kell egy kis biztatás is - a tanár úr ezt ecsetek és festékek ajándékozásának formájában közölte.

- Egyszer csak odaállított egy csomó festékkel és ecsettel, hogy itt van, folytasd. Mert neköm festeni köll! - mesélte vidáman az alkotó. És pontosan így is lett. Mivel a kertben is nagyon szeret foglalatoskodni, így a képzőművészet téli elfoglaltsággá vált. Csakhogy ennek is megvan a rákfenéje. "Amit télen megtanultam magamtól, azt félretettem, jött a tavasz és a kert, aztán télen megint gondolkodni kellett, hogy is csináltam." - idézi fel a folyamatot.
Az egész beszélgetést ez a könnyed, humoros hangulat hatotta át; olyan volt, mint ahogyan Vas Sándor fest: a cselekvés öröméért. Mert akkor jobban sikerül. Persze nem biztos, hogy elsőre - mint a tojás patkolás. Na, az is egy jó történet. Már előre nevetünk. A rutinra sok tojás ráment. Mindig elfakadtak. Aztán már ügyesedett a mester