Minden napra jutott rendezvény

Egy hetes programsorozattal ünnepelte Pusztamérges a közigazgatásának 110 éves jubileumát. Dr. Papp Sándor polgármester is ötletgazdája volt annak a kezdeményezésnek, hogy ezen a jeles ünnepen - a lehetőségek biztosította kereteken belül - minden olyan területen és közösségben, ami meghatározza vagy valaha meghatározta Pusztamérgest, történjen valami, legyen az akár kiállítás, vetélkedő, kötetlen beszélgetés... a lényeg, hogy rólunk szóljon.

Ezen elvek mentén állt össze az a rendezvénysorozat, amelynek első állomása november 26-án hétfőn volt a Községi Könyvtárban: Vas Sándor amatőr festő és a régiségek lelkes gyűjtője beszélgetett hobbijáról - ha nevezhetjük így azt a professzionális tudást, amelyet az évek során elsajátított. Aligha nevezhetjük amatőrnek azt az embert, aki 1970 óta ismeri Pusztamérgest, elkészült alkotásainak száma (amire ő maga is azt mondja, hogy kész van) már 100 feletti és számos díjat tudhat magáénak a különböző kiállításokról, zsűrizésekről. Vas Sándor elsősorban a dél-alföldi kiállítások vendége: Hódmezővásárhely, Mórahalom, Szeged... a XII. Tisza Vidéki Amatőr Alkotók Tárlatáról a képzőművészet kategória I. díjával térhetett haza.
Mentorának, példaképének a jó barátjává vált Kádár Józsefet (vagy ahogyan a világhír jegyzi: Joseph Kadar) tartja, de a pusztamérgesi iskolában tanító Nagy Lajos tanár úrtól is sokat tanult. Nem egyszerű mesterség a festészet, néha kell egy kis biztatás is - a tanár úr ezt ecsetek és festékek ajándékozásának formájában közölte.

- Egyszer csak odaállított egy csomó festékkel és ecsettel, hogy itt van, folytasd. Mert neköm festeni köll! - mesélte vidáman az alkotó. És pontosan így is lett. Mivel a kertben is nagyon szeret foglalatoskodni, így a képzőművészet téli elfoglaltsággá vált. Csakhogy ennek is megvan a rákfenéje. "Amit télen megtanultam magamtól, azt félretettem, jött a tavasz és a kert, aztán télen megint gondolkodni kellett, hogy is csináltam." - idézi fel a folyamatot.
Az egész beszélgetést ez a könnyed, humoros hangulat hatotta át; olyan volt, mint ahogyan Vas Sándor fest: a cselekvés öröméért. Mert akkor jobban sikerül. Persze nem biztos, hogy elsőre - mint a tojás patkolás. Na, az is egy jó történet. Már előre nevetünk. A rutinra sok tojás ráment. Mindig elfakadtak. Aztán már ügyesedett a mester, finomodott a technika, de így is megesett, hogy a már félkész tojás "ment a lecsóba." Összetört. Akkor újra kezdte. így születik a siker.

Kedden, november 27-én Hegedűs Gábor, a pusztamérgesi születésű, jelenleg Algyőn élő költő volt a Könyvtár vendége, aki 5 éve még maga se gondolta, hogy verseket, novellákat fog majd írni. Amikor kikérte indiai pálmalevelét (ami a jövőre is tartalmaz információt!) akkor szembesült azzal, hogy neki bizony az írás, ami "elrendeltetett" - persze nevetett a dolgon, de a guru - aki tolmácsolta a levél szövegét - nem haragudott rá ezért. És neki lett igaza: a költő, túl az 1100. versén, 18 novelláján és egy félkész könyvön már azon nevet, hogy azt mennyire viccesnek találta akkor!
Versek bármiről születhetnek. Hegedűs Gábornál akár egy kép, egy filmrészlet hatására is. "Hagyni valamit magunk után" - ez a motiváció segíti az alkotó munkában. Már fiatalon is írogatott, első versét a húgának írta, egy törött babáról szólt. Később egy kockás füzet lett verseinek - "zöngeményeinek" ahogy ő nevezi - gyűjtőhelye, de ez egy begyújtáskor odalett.

- Nem fontos. De tényleg. - mondja a költő olyan derűs ábrázattal, mintha csak kávéval kínálták volna. - így kellett lennie. Fura emberek ezek a költők néha...

Hegedűs Gábor 2014. júniusa óta ír, első kötete 2015-ben jelent meg. rendszeresen publikál az Irodalmi Rádiónál és a poet.hu szépirodalmi portálnak is gyakori - és aktív - látogatója. A jó versről alkotott véleménye szerint azt mindig ketten írják: a szerző és az olvasó. Hogy ők ketten megtalálják-e a közös hangot, azon múlik, hogy a vers jó vagy sem. Ilyen és ehhez hasonló gondolatok között aztán nem lehet unatkozni! Az építőiparban dolgozó hajdani gépésztechnikus pedig csak mosolyog... és csak ír rendületlen.

A szerdai napot is nagy várakozás előzte meg: ekkor történt Balla Vince "Pusztamérges - Tudom, honnan jöttem" című, családi történetekkel átszőtt, Pusztamérges egykori és mai életét is bemutató, fotókkal gazdagon illusztrált könyvének bemutatója.
Régóta készült már a kiadvány, lendületet hajdan a Könyvtárban megtartott történeti visszaemlékezésből kapott, ahol a résztvevők folytatást szerettek volna valamilyen formában. Az akkori előadás is benne van a könyvben, sok más érdekességgel együtt.

A könyvbemutató egy kis földrajz és biológia órai hangulatot is csempészett a Művelődési Ház falai közé, ami ismerős lehetett, hiszen Vince bácsi sokakat tanított a hallgatóságból is. Földrajzot a háborús idők és az első pusztamérgesi szőlőtelepítések miatt kaptak a jelenlévők, biológia korrepetálás pedig a természetvédelmi terület kapcsán történt. Érdekes volt mindkettő és most is sok színes fotó kísérte az előadást, mint anno az iskola falai között. Az, hogy a leírtak könyv formájában is napvilágot láttak, nagy szerepe volt a község önkormányzatának. Dr. Papp Sándor polgármester a köszöntőjében kitért arra a pályázati lehetőségre, ami lehetővé tette, hogy kiadják ezt a fontos kordokumentumot.

Kézzel fogható eredménye a kezdeményezésnek, hogy minden pusztamérgesi háztartás ajándékba kapja a könyvet, amelyet a Polgármesteri Hivatalban illetve a Művelődési Házban vehetnek át az érdeklődők.

Csütörtökön egy másfajta közösségi programnak adott helyet a Móra Ferenc Művelődési Ház. A Szent Ágoston Katolikus Általános Iskola szervezésében helytörténeti vetélkedőre vártak 3 fős csapatokat. Első hallásra szerény, de a tapasztalatok alapján mozgalmas, érdekes és új ismereteket is adó feladatok várták a vetélkedni vágyókat. Közben a nézők sem unatkoztak, mert időnként részei voltak a játéknak és helyes válaszaikkal versenyre kelhettek a csapattagokkal a községre jellemző kis ajándékokért.
Ha azt gondolja, hogy olyan egyszerű elmutogatni egy lekvárfőzést úgy, hogy a szemlélő megismétli egy avatatlan harmadik személynek, tegyen egy próbát! Vidám pillanatoknak lesz részese - a végén garantáltan.

Pénteken - a heti események összefoglalásaként - ünnepi falugyűlésre invitálta a község lakóit az önkormányzat. 110 év nem kis idő - kezdte köszöntőjét Dr. Papp Sándor polgármester. Kapott ez alatt az idő alatt a falu hideget, meleget - és nincs ez másként napjainkban sem.
A közigazgatás mérföldköveinek, összevonásnak, szétválásnak és átalakulásnak ismertetésén kívül másra nem szorítkozott a beszámoló, hiszen akkor még mindig ott ülnénk.
Az viszont mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy amint egy családban, úgy a települések közötti jó szomszédi viszony is fontos feltétele a boldogulásnak. Ebből az elmúlt 110 esztendőben Öttömössel volt szorosabb a kapcsolat, de az utóbbi időben - a Ruzsai Közös Önkormányzati Hivatal révén - harmadik szomszédunk is kiveszi a részét.

Ha minden jól megy - fogalmazódott meg a falugyűlés utáni beszélgetésekben - még 15 év és megint jubilálhatunk!

• Előző
• Következő

• hagyomány
• múlt
• emlék
• kultúra
• önkormányzat
• igazgatás,
• település,
• jubileum